A pedagógusok előmeneteli rendszere

A rendszer bevezetésének ütemezése

A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 64-65. § szól a pedagógusok új előmeneteli rendszeréről. A törvény „kerettörvény”, ezért a részletszabályokról a 2012. második félévében kiadásra kerülő kormányrendelet szól majd a törvény 94. § g. pontjának felhatalmazása alapján.

A törvény 95. § (3) értelmében a pedagógus előmeneteli rendszer 2013. szeptember 1-én lép hatályba.

A már pályán lévő pedagógusok első minősítése 2013. szeptember 1. és 2018. június 30. között megtörténik. A pedagógusok minősítésüket követő év első napján kerülhetnek magasabb fokozatba. A magasabb fokozatba kerülés első lehetséges időpontja 2014. január 1. 

A pedagógus életpálya szakaszai

A pedagógus életpálya egy kétéves gyakornoki időszakból, és három – kivételes esetben négy – további fokozatból áll: pedagógus I., pedagógus II., pedagógus III. (mesterpedagógus), és kutatótanár fokozatból. A pedagógus I. és a pedagógus II. fokozatba lépés kötelező, a többi fokozat elérése azonban már nem. A pálya csúcsát a mesterpedagógusi/kutatótanári fokozat jelenti, amelyet leghamarabb 14 év alatt lehet elérni.

Pedagógus I. fokozatba az léphet, aki megfelelt a gyakornokság lezárását jelentő minősítő vizsgán, míg a pedagógus II. fokozathoz minősítés szükséges, amelyet legkorábban a fokozatba kerülést követő hatodik tanév során lehet megszerezni. A pedagógus III. (mesterpedagógus) fokozat elérésének feltétele a pedagógus szakvizsga megszerzése, legalább 14 éves pedagógusi munkaviszony, valamint a második minősítés megszerzése, míg kutatótanár az lehet, aki tudományos fokozattal, legalább 14 éves pedagógiai gyakorlattal rendelkezik, rendszeresen publikál és megszerezte a második minősítést. 

Új pedagógus bértábla

Az új pedagógus előmeneteli rendszer és az ehhez kapcsolódó új pedagógus bértábla minden nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógusra vonatkozik. A pedagógus-bérek értékállóságának megőrzése érdekében az illetményalap főiskolai végzettség esetén a mindenkori minimálbér száznyolcvan, egyetemi végzettség esetén kétszáz százaléka. (65. § (2)).

A különböző fokozatokhoz eltérő illetmények tartoznak, ugyanakkor megmarad a háromévenkénti béremelési automatizmus is. Az új pedagógus bértábla tehát már nemcsak a megszerzett képesítéseket és a pályán töltött éveket veszi figyelembe, hanem a minősítés eredményét is. A nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézmények pedagógusaira ugyanezek az elvek érvényesek.

Fontos alapelv, hogy az új rendszer bevezetésekor senki nem kereshet kevesebbet a jelenlegi fizetésénél. Az új pedagógus bértáblát a törvény 7. számú melléklete tartalmazza, a nevelési-oktatási intézményekben alkalmazottak számára járó pótlékokról pedig a törvény 8. számú melléklete rendelkezik. 

Előmeneteli szabályok a pályán lévő pedagógusok számára

A 2013. szeptember 1-én már legalább két éve pályán lévő pedagógusok első minősítésükig a pedagógus I. fokozatba tartoznak, a háromévenkénti előrelépési automatizmusnak megfelelő kategóriába.

A rendszer bevezetésekor legalább 8 éve pályán lévők első sikeres minősítésüket követően a pedagógus II. fokozatba kerülnek. A legalább 14 éves tanári tapasztalattal, pedagógus-szakvizsgával, illetve tudományos fokozattal rendelkező pedagógusok minősítésüket követően egyből a pedagógus III. (mesterpedagógus), illetve kutatótanári fokozat szakmai gyakorlatnak megfelelő kategóriájába kerülhetnek, átugorva ezzel a pedagógus II. fokozatot.

Azokra a pedagógusokra, akik a rendszer bevezetését követő 10. tanév végéig elérik a nyugdíjkorhatárt, nem vonatkozik a minősítési kötelezettség. Amennyiben nem szereznek minősítést, a pedagógus I. fokozat szakmai gyakorlatuknak megfelelő kategóriájában maradnak pályájuk végéig. Amennyiben úgy döntenek, hogy részt akarnak venni a minősítésen, saját döntésük alapján megtehetik.

A nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézmények pedagógusaira ugyanezek a szabályok érvényesek. 

A minősítési eljárás

A minősítési eljárás összetett folyamat a minősítés szempontjai, az eljárásban résztvevők, a módszerek és a minősítő eljárás időtartama tekintetében is. Az eljárás során minden pedagógusra egységes, nyilvános szabályok vonatkoznak. A bizottság a jelölt teljes körű iskolai tevékenységét vizsgálja. A minősítő eljárás során a bizottság a jogszabályokban és a pedagógusok munkaköri leírásában megfogalmazott alapvető kötelezettségekre kiemelten támaszkodik.

A minősítő vizsgát és minősítési eljárást a kormányhivatal szervezi. A minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra a pedagógus a kormányhivatalnál kell jelentkezni.

A minősítő vizsga és a minősítési eljárás három fős bizottság előtt zajlik. A bizottság elnöke a kormányhivatal által delegált, erre a célra felkészített köznevelési szakértő. A bizottságnak tagja továbbá:

- Gyakornok minősítő vizsgája esetén: a pedagógusképző felsőoktatási intézmény felkészített oktatója és a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője,

- Minősítési eljárás esetén: a Pedagógus Kamara felkészített szakértője/ a Kamara megalakulásáig egy másik, az értékelt pedagógus munkáltatójával azonos feladatot ellátó köznevelési intézmény pedagógusa és a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője.

Alkotói szabadság

A legalább pedagógus II. fokozatot elért pedagógusok a jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén egyéves alkotói szabadságra pályázhatnak. Az alkotói szabadságot tízévente, az életpálya alatt legfeljebb három alkalommal lehet igénybe venni. 

Forrás: Magyarországi Pedagógusok Egyesülete