A rendszer bevezetésének ütemezése
A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 64-65. § szól a pedagógusok új előmeneteli rendszeréről. A törvény „kerettörvény”, ezért a részletszabályokról a 2012. második félévében kiadásra kerülő kormányrendelet szól majd a törvény 94. § g. pontjának felhatalmazása alapján.
A törvény 95. § (3) értelmében a pedagógus előmeneteli rendszer 2013. szeptember 1-én lép hatályba.
A már pályán lévő pedagógusok első minősítése 2013. szeptember 1. és 2018. június 30. között megtörténik.
A pedagógusok minősítésüket követő év első napján kerülhetnek magasabb
fokozatba. A magasabb fokozatba kerülés első lehetséges időpontja 2014.
január 1.
A pedagógus életpálya szakaszai
A pedagógus életpálya egy kétéves gyakornoki időszakból, és három – kivételes esetben négy – további fokozatból áll: pedagógus I., pedagógus II., pedagógus III. (mesterpedagógus), és kutatótanár fokozatból.
A pedagógus I. és a pedagógus II. fokozatba lépés kötelező, a többi
fokozat elérése azonban már nem. A pálya csúcsát a
mesterpedagógusi/kutatótanári fokozat jelenti, amelyet leghamarabb 14 év
alatt lehet elérni.
Pedagógus I. fokozatba az léphet, aki megfelelt a gyakornokság lezárását jelentő minősítő vizsgán, míg a pedagógus II. fokozathoz minősítés szükséges,
amelyet legkorábban a fokozatba kerülést követő hatodik tanév során
lehet megszerezni. A pedagógus III. (mesterpedagógus) fokozat elérésének
feltétele a pedagógus szakvizsga megszerzése, legalább 14 éves
pedagógusi munkaviszony, valamint a második minősítés megszerzése,
míg kutatótanár az lehet, aki tudományos fokozattal, legalább 14 éves
pedagógiai gyakorlattal rendelkezik, rendszeresen publikál és
megszerezte a második minősítést.
Új pedagógus bértábla
Az új pedagógus
előmeneteli rendszer és az ehhez kapcsolódó új pedagógus bértábla minden
nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógusra vonatkozik. A
pedagógus-bérek értékállóságának megőrzése érdekében az illetményalap
főiskolai végzettség esetén a mindenkori minimálbér száznyolcvan,
egyetemi végzettség esetén kétszáz százaléka. (65. § (2)).
A különböző
fokozatokhoz eltérő illetmények tartoznak, ugyanakkor megmarad a
háromévenkénti béremelési automatizmus is. Az új pedagógus bértábla
tehát már nemcsak a megszerzett képesítéseket és a pályán töltött éveket
veszi figyelembe, hanem a minősítés eredményét is. A nem állami, nem
önkormányzati fenntartású intézmények pedagógusaira ugyanezek az elvek
érvényesek.
Fontos alapelv, hogy
az új rendszer bevezetésekor senki nem kereshet kevesebbet a jelenlegi
fizetésénél. Az új pedagógus bértáblát a törvény 7. számú melléklete
tartalmazza, a nevelési-oktatási intézményekben alkalmazottak számára
járó pótlékokról pedig a törvény 8. számú melléklete rendelkezik.
Előmeneteli szabályok a pályán lévő pedagógusok számára
A 2013. szeptember
1-én már legalább két éve pályán lévő pedagógusok első minősítésükig a
pedagógus I. fokozatba tartoznak, a háromévenkénti előrelépési
automatizmusnak megfelelő kategóriába.
A rendszer
bevezetésekor legalább 8 éve pályán lévők első sikeres minősítésüket
követően a pedagógus II. fokozatba kerülnek. A legalább 14 éves tanári
tapasztalattal, pedagógus-szakvizsgával, illetve tudományos fokozattal
rendelkező pedagógusok minősítésüket követően egyből a pedagógus III.
(mesterpedagógus), illetve kutatótanári fokozat szakmai gyakorlatnak
megfelelő kategóriájába kerülhetnek, átugorva ezzel a pedagógus II.
fokozatot.
Azokra a
pedagógusokra, akik a rendszer bevezetését követő 10. tanév végéig
elérik a nyugdíjkorhatárt, nem vonatkozik a minősítési kötelezettség.
Amennyiben nem szereznek minősítést, a pedagógus I. fokozat szakmai
gyakorlatuknak megfelelő kategóriájában maradnak pályájuk végéig.
Amennyiben úgy döntenek, hogy részt akarnak venni a minősítésen, saját
döntésük alapján megtehetik.
A nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézmények pedagógusaira ugyanezek a szabályok érvényesek.
A minősítési eljárás
A minősítési eljárás
összetett folyamat a minősítés szempontjai, az eljárásban résztvevők, a
módszerek és a minősítő eljárás időtartama tekintetében is. Az eljárás
során minden pedagógusra egységes, nyilvános szabályok vonatkoznak. A
bizottság a jelölt teljes körű iskolai tevékenységét vizsgálja. A
minősítő eljárás során a bizottság a jogszabályokban és a pedagógusok
munkaköri leírásában megfogalmazott alapvető kötelezettségekre kiemelten
támaszkodik.
A minősítő vizsgát és
minősítési eljárást a kormányhivatal szervezi. A minősítő vizsgára és a
minősítési eljárásra a pedagógus a kormányhivatalnál kell jelentkezni.
A minősítő vizsga és a minősítési eljárás három fős bizottság előtt zajlik. A bizottság elnöke a kormányhivatal által delegált, erre a célra felkészített köznevelési szakértő. A bizottságnak tagja továbbá:
- Gyakornok minősítő vizsgája esetén: a pedagógusképző felsőoktatási intézmény felkészített oktatója és a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője,
- Minősítési eljárás esetén:
a Pedagógus Kamara felkészített szakértője/ a Kamara megalakulásáig egy
másik, az értékelt pedagógus munkáltatójával azonos feladatot ellátó
köznevelési intézmény pedagógusa és a pedagógust alkalmazó köznevelési
intézmény vezetője.
Alkotói szabadság
A legalább pedagógus
II. fokozatot elért pedagógusok a jogszabályban meghatározott feltételek
teljesítése esetén egyéves alkotói szabadságra pályázhatnak. Az alkotói
szabadságot tízévente, az életpálya alatt legfeljebb három alkalommal
lehet igénybe venni.
Forrás: Magyarországi Pedagógusok Egyesülete
Forrás: Magyarországi Pedagógusok Egyesülete
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése